Karcag
A település nevét a karcagi származású Németh Gyula turkológus-nyelvész fejtette meg 1922-ben. A név eredetijét adó szó – qarssaq – eszerint török eredetű, eredetileg pusztai rókát jelentett.
A napjainkban is használt településnév egytagú személynév eredetű földrajzi név. A település valószínűleg az egykori azonos nevű tulajdonosáról kapta a nevét, aki 1330 körül még élhetett; tőle származhattak e vidék kunkapitányai. Unokái, mint Bortohma és Fábiánsebestyén kunkapitányai 1400-ban váltották magukhoz a Karcag határába olvadt Hegyesbort. Karcag szállása nem ott volt, ahol ma a település épületei találhatóak: „Karcag telke” korábban a vasútállomás és a 4-es főút közötti részen feküdt.
Karcag első neve tehát Karcagtelke lehetett; a középkori község elnéptelenedése után a település még valamikor 1506 előtt immár Karcagújszállás néven a mai református templom körül éledt újjá. Nevének írásmódja többször változott, de 1879-ig megőrizte a kettős szóösszetételt, ami időnkénti elnéptelenedésre, majd újratelepedésre utal. Később Kardszag, Karczag, majd a 20. század közepe óta Karcag néven szerepel.
Térkép - Karcag
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |